Maszk és artikuláció

Jönnek az első gyerekek, akiknek „maszk-akadályozott artikulációs problémáik“ vannak, így neveztem el ezt a szimptómát hirtelen, mert minden más területen rendben van a fejlődés, egyedül a hangképzés nem tiszta.

Töprengtem sokat, amíg rá nem néztem az egyik édesanyára, akinek állandóan maszkot kell hordania beteg hozzátartozója miatt, és akkor esett le, hogy ennyi éppen elég ahhoz, hogy a beszédhangok elsajátításában zavar keletkezzen. Elfedett ajak- és nyelvmozgás, láthatatlan mimika -- ha ehhez még hozzájön a tévézés és az okostelefonozás is, hát rosszabb lesz a helyzet, mint a járvány előtt.

Hogyan sajátítja el a gyermek a helyes hangképzést? Úgy, hogy a szülei száját lesi. És ha ez a lehetőség korlátozott, akkor bizony nem fog menni olyan szépen és olyan tempóban, mint elvárható lenne.

A maszkviselés egészségügyi szempontból fontos, ezért nem hagyható el. Azt tanácsolom a szülőknek, hogy amíg tart a maszkviselési kötelezettség, tudatosan tervezzék bele életükbe az otthoni élő beszélgetést, mesélést, és üljenek szemben gyermekükkel, amikor ez zajlik, mert ők szolgálnak mintaként a beszédelsajátításhoz. Sokszor észre sem vesszük, hogy a maszk fennmaradt, és maszkban beszélünk, a gyermek meg nem lát semmit, csak két szemet.

És azt se felejtsük el, hogy a technikai eszközökön látott figurák beszéde nem lehet minta gyermekünknek, mert a gép egyrészt nem válaszol nekik, tehát ki sem alakulhat a beszélgetés (emiatt nem nevezhető kommunikációnak), másrészt pedig ezek a figurák nem valós hangokat artikulálnak, a gyerekek nem tanulhatnak meg rendesen beszélni tőlük. A szülők az első és a legfontosabb mintája a gyermeknek a beszédelsajátításban.