A hallásteszt fontosságáról

A beszédfejlődés legfontosabb alappillére a hallás. Ha nincsen ép hallás, nem alakul ki a beszéd sem. Minden egyes alkalommal megkérdezem az édesanyákat, amikor gyermekükkel logopédiai felmérésre jönnek, hogy volt-e hallásvizsgálat, mikor volt, és hogy rendben volt-e. Mert a hallásra épül a beszédészlelés, arra épül a beszédértés, arra pedig a beszédprodukció. Ha tehát a beszédprodukcióban valamelyik területen zavar lép fel, visszafelé kell felfejteni a szálakat.

A legokosabb rögtön a szülés után teszteltetni a babát. Ha nem lehet a kórházban már az első napokban hallásvizsgálatot kérni, első lépésként otthon is meg lehet figyelni a csecsemőt, hiszen minden baba megijed a hangos zajoktól, és már ennek információértéke van. Ha elmarad a kórházi hallásvizsgálat, akkor később az erre szakosodott orr-fül-gégész végezze el a tesztet. Minél korábban megtörténik a vizsgálat, annál jobb. Bécsben ma már a rutinvizsgálatok közé tartozik, de végre Budapesten és Pest megyében is elérhető a ma használatos legmodernebb vizsgálati módszer (erről bővebben itt: Újszülött hallásvizsgálat Magyarországon).

A baba nyelvi fejlődése (főleg receptív, tehát a nyelv érzékelésének fejlődése) az első évben

Az első három hónapban minimális reakció figyelhető meg a zajokra.

A 3. és 5. hónap között kezd el a baba hangokat produkálni, és hangokat lokalizálni (honnan jön), melyekre szemmozgással és fejfordítással reagál.

A 6. és 8. hónap között már a (közepesen erős) zajforrás irányába is fordul.

A 9. és 11. hónap között az érdekes és új hangokra már meglehetősen gyorsan reagál.

Ami a hallás hiányát jelezheti

Nincsen előrelépés, vagy megakad a baba nyelvi fejlődése (messze elmarad a korának megfelelőtől). Ha például elkezdődik a gügyögés, de aztán lassan elmarad, végül teljesen abbamarad.

Nem érti meg a nyelvi közléseket (nem reagál rájuk).

Hangos zajoktól nem ébred fel, nem ijed meg, nem reagál rájuk.

Egyáltalán nem gajdol, gagyarászik (nem kísérletezik a saját hangjával).

Nem tudja elhelyezni a zaj forrását (például nem fordítja abba az irányba a fejét, a szemét, ahonnan a zaj jön).

Nem reagál zajokra, amelyek egy másik szobából jönnek (tehát onnan, amit nem lát).

A baba sokat „álmodozik” és nem játszik más gyermekekkel.

Gyakran van fülgyulladása.

Nagyobb gyerekeknél a halláskárosodás jelei

Ha néha probléma nélkül meghall dolgokat, máskor viszont nem.

Ha állandóan felcsavarja a hangerőt a tévékészüléken, ami a többieknek viszont már túl hangos.

Ha gyakran kérdez vissza: „mi van?”/„mit mondtál?”.

Ha az egyik fülét előre fordítja/előrébb tolja, ha beszélnek hozzá.

Ha az iskolai teljesítménye romlik, vagy ha a tanárai panaszkodnak, hogy egy ideje már nem figyel az órán.

Ha a gyermeke gyakran mondja, hogy nem hallotta, amit mondtak neki. Sok szülő ezt nem hiszi el a gyermeknek, és azt hiszi, csak nem figyel.

Ha gyakran úgy látszik, mintha nem figyelne.

Ha túl hangosan beszél.

Ha úgy veszi észre, hogy erősen koncentrál, amikor beszélnek hozzá.

Nagyon fontos tehát, hogy ne csak csecsemő- és kisgyermekkorban figyeljünk oda a kötelező hallástesztekre, hanem folyamatosan teszteljük gyermekünk hallását minden korban, és a legkisebb jelre is menjünk utána, teszteltessük, mert az egész beszédfejlődésünk alapja a hallás.