Milyen mozgásformák segítik a beszédfejlődést?

Téves lenne azt gondolni, hogy a logopédus a beszédet csak tükör előtt ülve javíthatja, alakíthatja a gyerekekkel, ez a folyamat ugyanis a mozgással kezdődik.

A beszéd ugyanis elsősorban mozgásforma, amelyhez erős izmokra van szükség, és pontos koordinációra, valamint helyes légzésre. A gyenge nyelvizom, a lusta nyelv és a szájon át történő légzés a három legkirívóbb példa arra, hogy ezek a feltételek nem adottak, tehát a hangok helyes (hallható és érthető) képzése sem fog menni.

Mivel tudunk segíteni?

Én mindig ezt kérdezem először a szülőktől, mintegy a szájukba adva a helyes kérdést, és ezzel a megoldás kulcsát is. Az első segítség otthonról érkezik, mert a szülők az elsődleges példaképek a beszédhez, ők vezetik a gyerekeket a helyes úton egy egészséges beszédfejlődéshez.

Mi a helyes út, és mi a kulcs az egészséges beszédfejlődéshez?

A nyelvizom erősségének és a nyelv mozgékonyságának kialakulásához elengedhetetlen a rágás, a szilárd ételek szájban forgatása, letapogatása, esetleges kiköpése (igen, a köpés bizony nagyon fontos tapasztalat), netán ventilátorszerű szétterítése a konyhai vagy étkezőasztalon (mert akkor tuti, hogy tud fújni a gyerek). A kenyérhéj rágásával erősödik az arcizomzat, a cseresznyemag kiforgatása a gyümölcshúsból a legjobb nyelvkoordinációs gyakorlat, és a mag kiköpése, kifújása a szájból elengedhetetlen feltétele a S hang kialakulásának. A szívószállal történő ivás (a szívás) segíti a nyelvvel való csettintés megtanulását, az pedig a Ny,Gy,Ty hangok képzéséhez elengedhetetlen.

De mindezen mozdulatokhoz a legfontosabb előfeltétel a gyermek egész testének erősítése, mert a tónustalan, renyhe testizomzathoz nem tartozik sem erős nyelvizom, sem erős arcizomzat, ami az érthető hangképzéshez kell. Az a gyermek, aki nem tud magabiztosan ugrálni, mászni, lógni, fél lábon egyensúlyozni és a többi, mindazt a mozgásformát, amit a gyerekek még gyermekkorban a játszótéren vagy az erdőben vagy a kertben elsajátítanak, akkor nem lesznek ügyesek a szájukkal és a nyelvükkel sem.

A testünk össze van huzalozva, nincsenek külön fejlődő egységek. A nyelvhegyi koordinációval (T,D,N,L,R hangokkal) összejátszik az ujjbegyünk és a lábujjhegyünk, a nyelvháttal (Ny,Gy,Ty,K,J hangokkal) az öklünk és a sarkunk. Az egész test koordinációját segíti a sarkon és lábujjhegyen járás, amit (remélhetően még ma is) minden óvodában játszanak a gyerekek, de ezzel együtt segítik az említett hangoknak a kialakulását, tisztulását is.

A megkésett beszédfejlődésű gyerekeknek a legtöbbször elég egy három hónapos TSMT torna, és beindul a beszéd. Én mindig ezzel kezdem a terápiát, elküldöm a gyerekeket tornázni, az után jönnek vissza hozzám a további fejlesztésre, és már a látvány, ahogyan belépnek az ajtón, egészen más. A testük feszesebb lesz, a mozgásuk magabiztosabb.

A mozgás tehát a legfontosabb a gyerekek életében, és ehhez nem kell semmilyen külön fejlesztés, csak a mindennap játszóterezés, a hétvégi kirándulás.
De ha ennél többet akarunk, akkor javaslom a TSMT torna mellett az úszást és a focit, mert ezek a legkomplexebb mozgásformák (és a gyerekek általában szeretik), de igazából minden sport megfelel arra, hogy gyermekünk fejlődését csomagban, minden területet egyszerre igénybe véve támogassuk.