2016. március 13., vasárnap

Fejlesztő játék? Csak játék? Melyik a jobb?


Ha kisgyermekekről van szó, játékot már nem is érdemes venni, csakis fejlesztő játékot, mintha a sima játék már nem lenne elegendő.  
Ezt a posztot annak szentelem, hogy bebizonyítsam: a legegyszerűbb játékok a legjobb fejlesztő játékok anélkül, hogy címkét ragasztottak volna rájuk: „fejlesztő játék”. És a legjobb játékokért még csak boltba sem kell elmenni, mert már eleve otthon vannak.

Jó játék az, ami kiindulási alapot ad a játékhoz, de emellett variálható: egyszerűsíthető, bővíthető és kombinálható. Ugyanazzal az egy játékkal játszva több dolgot is megtapasztalhat a gyermek.
Egy egyszerű kártyapakli jó játék, mert ezerféleképpen lehet használni: rendeltetésszerűen kártyajátékot játszani vele, vagy szétválogatni és párosítani, memoryzni, körberajzolni és lemásolni, csipesszel a szárítóra akasztgatni, kígyót vagy várat építeni belőle… csak a fantázia szab határt. Ezzel szemben nem jó játék a legtöbb műanyag kütyü, amelyen gombokat kell nyomogatni, és akkor zenél, hangot ad, akármi. Ez nem játék. Ugyanazt ismétli vele a gyermek századszorra is, és nem tapasztal meg semmi újat. Első pillantásra természetesen elkápráztatja a gyermeket a (szó szerinti és nem metaforikus) sokszínűsége, de ezek a játékok, ha valamire jók, hát akkor csak arra, hogy egy csavarhúzó segítségével elemeire szedjünk, és megnézzük, milyen belülről.

Axióma 1.
„Kisgyermekkorban a tanulás játék, ergo minden játék fejleszt.”



Ha szeretnénk tehát jól választani, úgy válasszunk, hogy a következőket gondoljuk végig: (1) melyik területet akarjuk, hogy igénybe vegye, (2) mi érdekli gyermekünket az adott pillanatban, (3) miben akarjuk támogatni: mozgás, finommozgás, érzékelés, gondolkodás/kreativitás, nyelvhasználat/kommunikáció.

A játékokat területek szerint csoportokba osztottam (egy játék sokszor több kategóriába is beférhet). Minden játékhoz odaírtam, hogy hány éves kortól ajánlom, ami természetesen a gyermek fejlődésétől nagyban függ. Ha még nem megy neki egy játék, ne erőltessük, próbáljuk meg egy-két hónap múlva újra. Ha viszont egy játék láthatóan nem kihívás már neki, akkor léphetünk tovább, és kínálhatunk a gyermeknek egy érettebb játékot.

A játékok továbbgondolhatók, más anyagok is bevezethetők (pl. építeni lehet dominóból is; fa gyöngy helyett apróra vágott szívószál-darabokat is fonálra fűzhetünk; csipesszel teregetni nem csak a kimosott ruhákat lehet, hanem fiókból elővett zoknikat és babaruhákat is stb.). A szülő pontosan tudja, hogy mi az, amit még nem adhat a gyermekének, mert veszélyes (pl. ha hajlamos apró darabokat az orrába feldugni, rizst és lencsét válogatni nem célszerű), ezekre én nem tértem ki külön.

Axióma 2.
„Sokkal jobb a saját magunk készítette játék, mint a bolti.”



A saját készítésű játékkal a gyermekek garantáltan akarnak majd másodszorra és harmadszorra is játszani, mert büszkék rá. Mindennap levetetik a polcról. Pár év alatt egész gyűjteményünk lehet különböző kártyákból, barkácsolt játékokból, még a dobozokat is magunk barkácsolhatjuk hozzá, melyekben a játékokat tartjuk.

Azt is érdemes fejben tartani, hogy a gyermekek utánzással tanulnak. Minket utánoznak. (Ami dermesztő szülői tapasztalat, ha jobban belegondolunk.) A játékokat tehát ne csak magyarázzuk nekik, hanem mutassuk is meg, játsszuk együtt, és amikor már értik, akkor vonjuk ki magunkat a játékból. Ha mi éppen valami érdekes dolgot művelünk a konyhában (és lássuk be, nekik még minden érdekes, amit mi csinálunk), akkor érdemes bevonni a gyermeket is abban a formában, ahogyan a korának megfelelően lehetséges (ha még csak ül, mászik, kaphat fakanalakat, műanyag eszközöket, edényeket; ha már óvodás, kaphat egyszerű feladatot, mondjuk, zöldséghámozást kerámiapucolóval; és bármekkora, kóstolgathat alapanyagokat a konyhában, szagolgathat fűszereket, fogdoshatja a zöldségeket, gyümölcsöket), de ne küldjük el a szobájába játszani. Mert úgysem fog menni, csak jön a sírás. És mert tőlünk sokkal többet tanul, mint a legtutibb „fejlesztőjátékból”.

Mozgás 


- gerendán/földre tett kötélen egyensúlyozás (kézen fogva vagy egyedül) 2+
- ugrókötelezés 5+
- labdázás 1+
- célba dobás (labdával flakonokra) 5+
- ugróiskola (csak aszfaltkréta és egy kavics kell hozzá) 3+
- fogócska 2+
- kidobós (célba dobás és a fogócska mixelve) 5+
- akadálypályák rögtönzése (karika, bója, kötél segítségével: átugrani, beleugrani, fél lábon ugrálni, végigmenni, kikerülni, átlépni) 3+
- (futó)biciklizés-rollerezés-(gör)korcsolyázás 2+

Finommozgás


- rajzolás minél többféle anyaggal (ceruza, kréta, festék, filctoll) 2+
- gyöngyfűzés (nagy szemű fagyöngyökkel) 3+
- rizs és lencse szétválogatása 3+
- teregetés csipesszel (zoknikat, papírlapokat, kártyákat, plüssöket) 3+
- vágás ollóval (újságot/katalógust apró darabokra, vagy vonal mentén) 3+
- papír tépkedése (a darabokat fel lehet használni később kollázskészítésre) 2+
- zöldséghámozás 5+
- tojáspucolás 5+
- csipesszel/kiskanállal válogatás (pl. pomponokat, vasalható gyöngyöket, színek szerint) 3+

Érzékelés


- homokozás 1+
- gyurmázás 3+
- puzzle (10 db: 3+ 20 db: 4+ 40db: 5+ 50 db: 6+ 100˃ db: iskoláskor)
- zenehallgatás 0+
- hang-memory (kindertojás-dobozba vagy filmdobozba rizs, pénz, gyöngy, homok stb., mindig két egyforma dobozt készítsünk) 3+
- szemétválogatás 5+
- hintázás 0+
- zoknipárosítás 3+
- rizs és lencse szétválogatása 3+
- színes ceruzák szétválogatása (a színek nevét tisztázzuk előtte) 3+
- borotvahabba rajzolás 3+
- tésztagyúrás és sütikészítés 4+
- mezítláb járkálás (különböző felületeken) 2+

Gondolkodás/kreativitás


- képeskönyv nézegetés 1+
- szobában lévő dolgok szortírozása nagyság, mennyiség és színek szerint (három pokrócot leterítünk a földre, vagy dobozokba és kosarakba pakolunk) 3+ ugyanez fogalomkörök szerint (pl. játékok, edények, könyvek, ceruzák) 5+
- mesehallgatás (felolvasás, hangos cd) 0+
- építés legó- vagy fakockákból (fakocka, lego primo: 2+ lego duplo 3+ normál lego 5+)
- unatkozás (az egyik legfontosabb tevékenység a gondolkodás fejlődéséhez, ilyenkor legyen szem elé kitéve kettő-három játék a gyermeknek, aztán hagyjuk magára) 2+
- papírhajtogatás (origami) 5+
- barkácsolás papírból, filcből, tojástartóból, műanyag flaskákból (pl. kartondobozból babaházat) 5+

Nyelvhasználat/kommunikáció


- társasjáték (memory, quartett-kártya, figurás-lépkedős-feladatmegoldós) 5+
- szerepjáték (állatokkal, babákkal vagy magunk alakítunk) 2+
- beszélgetés a napunkról (ha esti tevékenység, mese is lehet; napközben rajzzal is lehet kísérni) 2+
- mondókázás/éneklés 1+
- játéktelefon (felhívni a nagyit) 3+
- szóláncok alkotása (a szó utolsó hangja legyen az következő szó első hangja; melyik másik szó jut eszedbe egy szóról) 5+
- barchobázás (fogalomkörök alapján kérdezni, igen/nem válaszokkal) 5+
- nyelvtörőket gyűjteni (kártyákra felírni, dobozba tenni) 5+
- találós kérdéseket gyűjteni (kártyákra felírni, dobozba tenni) 4+

Komplex játékok


- lego szett összerakása útmutató alapján 5+
- segítés a házimunkában (teregetés, mosogatógépből az evőeszközök kipakolása és szortírozása) 3+
- közös főzés 5+

Posztomat (egy kivételével) vintage képekkel illusztráltam, hogy történelmi dimenziót is adjak az érdeklődőknek, akik itt kitérőt tehetnek Szécsi Noémi 19. századi gyermekjátékokról szóló posztjához (katt: Maci még sehol).