Milyen mozgásformák segítik a beszédfejlődést?
Téves lenne azt
gondolni, hogy a logopédus a beszédet csak tükör előtt ülve
javíthatja, alakíthatja a gyerekekkel, ez a folyamat ugyanis a
mozgással kezdődik.
A beszéd ugyanis elsősorban
mozgásforma, amelyhez erős izmokra van szükség, és pontos
koordinációra, valamint helyes légzésre. A gyenge nyelvizom, a
lusta nyelv és a szájon át történő légzés a három
legkirívóbb példa arra, hogy ezek a feltételek nem adottak, tehát
a hangok helyes (hallható és érthető) képzése sem fog
menni.
Mivel tudunk segíteni?
Én mindig ezt kérdezem
először a szülőktől, mintegy a szájukba adva a helyes kérdést,
és ezzel a megoldás kulcsát is. Az első segítség otthonról
érkezik, mert a szülők az elsődleges példaképek a beszédhez,
ők vezetik a gyerekeket a helyes úton egy egészséges
beszédfejlődéshez.
Mi a helyes út, és mi a kulcs az egészséges beszédfejlődéshez?
A nyelvizom erősségének és
a nyelv mozgékonyságának kialakulásához elengedhetetlen a rágás,
a szilárd ételek szájban forgatása, letapogatása, esetleges
kiköpése (igen, a köpés bizony nagyon fontos tapasztalat), netán
ventilátorszerű szétterítése a konyhai vagy étkezőasztalon
(mert akkor tuti, hogy tud fújni a gyerek). A kenyérhéj rágásával
erősödik az arcizomzat, a cseresznyemag kiforgatása a
gyümölcshúsból a legjobb nyelvkoordinációs gyakorlat, és a mag
kiköpése, kifújása a szájból elengedhetetlen feltétele a S
hang kialakulásának. A szívószállal történő ivás (a szívás)
segíti a nyelvvel való csettintés megtanulását, az pedig a
Ny,Gy,Ty hangok képzéséhez elengedhetetlen.
De mindezen
mozdulatokhoz a legfontosabb előfeltétel a gyermek egész testének
erősítése, mert a tónustalan, renyhe testizomzathoz nem tartozik
sem erős nyelvizom, sem erős arcizomzat, ami az érthető
hangképzéshez kell. Az a gyermek, aki nem tud magabiztosan ugrálni,
mászni, lógni, fél lábon egyensúlyozni és a többi, mindazt a
mozgásformát, amit a gyerekek még gyermekkorban a játszótéren
vagy az erdőben vagy a kertben elsajátítanak, akkor nem lesznek
ügyesek a szájukkal és a nyelvükkel sem.
A testünk össze
van huzalozva, nincsenek külön fejlődő egységek. A nyelvhegyi
koordinációval (T,D,N,L,R hangokkal) összejátszik az ujjbegyünk
és a lábujjhegyünk, a nyelvháttal (Ny,Gy,Ty,K,J hangokkal) az
öklünk és a sarkunk. Az egész test koordinációját segíti a
sarkon és lábujjhegyen járás, amit (remélhetően még ma is)
minden óvodában játszanak a gyerekek, de ezzel együtt segítik az
említett hangoknak a kialakulását, tisztulását is.
A
megkésett beszédfejlődésű gyerekeknek a legtöbbször elég egy
három hónapos TSMT torna, és beindul a beszéd. Én mindig ezzel
kezdem a terápiát, elküldöm a gyerekeket tornázni, az után
jönnek vissza hozzám a további fejlesztésre, és már a
látvány, ahogyan belépnek az ajtón, egészen más. A testük
feszesebb lesz, a mozgásuk magabiztosabb.
A mozgás tehát a legfontosabb a
gyerekek életében, és ehhez nem kell semmilyen külön fejlesztés,
csak a mindennap játszóterezés, a hétvégi kirándulás.
De
ha ennél többet akarunk, akkor javaslom a TSMT torna mellett az
úszást és a focit, mert ezek a legkomplexebb mozgásformák (és a
gyerekek általában szeretik), de igazából minden sport megfelel
arra, hogy gyermekünk fejlődését csomagban, minden területet
egyszerre igénybe véve támogassuk.
